�zletben n�lunk megvehet� volt a 125-�s �s 250-es MZ-Trophy, majd ezek �jabb TS n�vre hallgat� v�ltozatai, hogy azut�n az ETZ �jabb vari�nsaival a sor be is z�ruljon. A mai modern MZ-kr�l m�r csak szer�ny h�rlapi cikkecsk�kb�l szerezhet�nk tudom�st �gy-ahogy, nem l�v�n a t�pusnak n�lunk komolyabb k�pviselete.

Az MHSZ sportklubok akkoriban kaptak a Trophy-125 szer�nyebb hatnapos v�ltozat�b�l, amely alig k�l�nb�z�tt az egy�bk�nt igen sz�v�s utcai alapkivitelt�l (terepgumi �s -korm�ny, felh�zott hangtomp�t�, tankra sz�jazott szersz�m - �s t�rk�ptart�).

Bezzeg az NDK-s gy�ri versenyz�k enn�l a szer�ny kis versenyg�pn�l j�val speci�lisabb v�ltozatokat - nagyobbakat is - meglovagolhattak. Az MZ gyorsas�gi speci�lg�pek sikerrel indultak, olyan vil�gnagys�gokkal a nyerg�kbe, mint az angol Mike Hailwood, vagy a szint�n angol Alan Shepherd. A mi Szab� II. L�szl�nk is a kor ismert gyorsas�giz�i k�z� sz�m�tott. M�szaki hiba miatt t�bbsz�r is els� helyr�l esett ki VB-futamon a gyors, de kiss� megb�zhatatlan speci�lg�p�vel.

A forg�t�rcs�s sz�v�svez�rl�s�, k�t�tem� versenyg�peket Walter Kaaden m�rn�k ir�ny�t�s�val �p�tett�k a gy�r versenyoszt�ly�n. Az onnan nyugatra sz�k�tt egyik versenyszerel� eladta a titkot - a r�szadatokat is - a Suzukinak, akik azt�n a jelent�sebb anyagi b�zisukon tov�bbfejlesztett�k a versenymotor konstrukci�j�t, �s egy id�ben sorra nyertek vele.

Egy�bk�nt a mi Szab� II. L�szl�nk versenyz�i kvalit�s�ra bizony�t�k, hogy nem csak az MZ, de a Honda is h�vta gy�ri versenyz�nek. Az MZ-t akkori MHSZ-klubb�li intrik�k miatt "l�tt�k el", a Hond�hoz nyugatra meg politikai okok miatt nem engedt�k szerz�dni.
Hasonl�an nem jutott k�s�bb gy�ri Yamah�hoz Drap�l J�nos sem (csak a production racer, azaz sz�ria versenymotor v�ltozat�hoz), aki m�g Szab� II.-n�l is jobban szerepelt a VB-ken, ugyanis VB futamot is nyert.

Az MZ motorok �se a DKW RT 125 sok egy�b motorker�kp�rnak lett a k�nyszer� �se: lem�solt�k az oroszok a Moszkva K-55 n�ven, az angolok BSA Buntam-k�nt, a jap�nok Yamaha 125-k�nt, minim�lis m�dos�t�ssal.

A DKW (az MZ �s) is �p�tett t�bbf�le versenymotort, mind k�t�tem� volt. Ez a k�thengeres 500-as, 40 l�er�s g�p 1937-ban k�sz�lt. K�t k�l�n, �gynevezett t�lt�dugatty�val, �s v�zh�t�ssel. (A k�t t�lt�dugatty� a kartert�r el�sz�v�s�t �s el�s�r�t�s�t n�velte).

Az �tvenes �vekben sz�letett IFA-MZ BK (boxer-kard�n) 350-ese. Ez a bicaj k�t�tem� kard�nhajt�s� boxer-motor volt, amolyan kelet-n�met BMW. Ez a BK sz�ria volt az �llami tulajdon� gy�r els� saj�t konstrukci�ja.

Az MZ ES 250 a n�lunk is forgalmazott MZ Trophy 250 el�dje. Volt 175-�s v�ltozata is ezzel a k�llemmel. Az �jabb 125-�s �s 250-es Trophy-t j�l ismerhett�k, mivel n�lunk is �rus�tott�k. Ez a sikeres modell vezette be a k�ztudatba az �j m�rkanevet, az MZ-t.

Ez m�r egy 1964-es "Hatnapos" versenyg�p, az MZ ETS 350-G Cross-Country. T�rt�netesen egy 320 k�bcentim�teres verzi�, 27 LE-vel, a sz�ria ES t�pusb�l lett tov�bbfejlesztve m�g a kezdetekben.

Az MZ KKM 350 m�g N�metorsz�gban is igazi kuri�zum! Bolyg�dugatty�s Wankel- motor a Trophy v�zban. Hengert�rfogata 3x175 k�bcentim�ter, teljes�tm�nye 24 l�er�. Haz�j�ban is csak protot�pus volt.

N�h�ny darab ebb�l a nagytankos MZ Trophy Sport t�pusb�l hozz�nk is ker�lt: az NDK-ban akkoriban vend�gmunk�sk�nt dolgoz� magyarok j�ttek vele haza. A v�gsebess�ge 130 km/h volt, ezzel k�nnyed�n ki lehetett b�rni a 2000 km-es utat, a 22 literes tankba pedig el�g volt haz�ig �tsz�r tankolni.

Ebb�l a gyorsas�gi p�lyag�pb�l volt 125-�s egyhengeres, �s k�thengeres 250-es is. T�bbek k�z�tt ilyennel versenyzett a mi Szab� II. L�szl�nk is. Ezen a k�pen �ppen az angol Alan Shepherd repeszt.

1975-�s MZ RZ250/2 utols� gener�ci�s p�lyag�p m�r �nt�tt alum�nium ker�kkel �s el�l dupla, h�tul szimpla t�rcsaf�kkel. A 250 k�bcentis g�p 62 l�er�s volt, �s 240 km/h volt a v�gsebess�ge 1975-ben. Ezzel a versenymotorral z�rult le az MZ-k 25 �ven �t tart� sikere.