A magyar motorker�kp�r-gy�rt�s fekete �ve volt 1975, amikor abbahagyt�k Csepelen a Pann�nia motorker�kp�rok gy�rt�s�t. M�ra sokan m�r el is felejtett�k, hogy egy�ltal�n volt motorker�kp�r-iparunk, pedig �tven �vvel ezel�tt m�g viszonylag sz�les k�n�lata volt a magyar motoroknak. Csepelen k�sz�ltek a Pann�ni�k, Zugl�ban a Danuvi�k, Egerben a Berv�k. Jellemz� az akkori keresletre, hogy a csepeli nagy�zemen bel�l nem csak a Motorker�kp�rgy�r, hanem a Ker�kp�rgy�r is k�sz�tett robog�t, a Pannit. Ki gondoln�, hogy a h�bor� el�tt a M�ray m�g 1000 k�bcentis V-elrendez�s� motort is k�n�lt? Sajnos ez m�r a m�lt�, �s magyar motorokkal csak a veter�ngy�jtem�nyekben tal�lkozhatunk.

Palot�s S�ndor olyan veter�n-gy�jtem�nnyel rendelkezik Bal�sty�n, amit sokan megirigyeln�nek. Els�sorban magyar motorokkal foglakozik, gy�jtem�ny�nek darabjai a hazai motorker�kp�r-gy�rt�s minden korszak�t reprezent�lj�k. Gar�zs�ban az els� magyar motorker�kp�rgy�r g�p�t�l kezdve a m�r lassan elfelejtett csepeli robog�kig szinte mindent megtal�lunk. Tal�lomra ragadtam ki h�rom motort, ami technikat�rt�net�nk h�rom nagy �llom�sa is volt. R�ad�sul ebb�l kett�nek a t�rt�nete nem mindennapi.

�jragy�rtott m�lt

A M�ray volt az els� motor, amit ipari k�r�lm�nyek k�z�tt, nagy sorozatban gy�rtottak Magyarorsz�gon. Sajnos, m�ra igen kev�s p�ld�ny maradt meg bel�l�k, mert a m�sodik vil�gh�bor� elej�n a M�ray gy�r abbahagyta a termel�st �s ink�bb a rakt�rk�szlet �rt�kes�t�s�vel �s jav�t�sokkal foglalkozott. Az addig legy�rtott motorok nagy r�sze elveszett a h�bor�ban, a t�bbi pedig sz�p lassan lev�ndorolt k�l�nb�z� pinc�kbe, pajt�kba, vagy a legrosszabb esetben a roncstelepre.

1923 �s 1940 k�z�tt k�r�lbel�l k�tezer motorker�kp�r k�sz�lt, ebb�l mind�ssze alig �tven darab maradt meg. Ebben a f�lsz�zban benne vannak a restaur�lhatatlan roncsok is, de szerencs�re sok p�ld�ny a gondos fel�j�t�snak k�sz�nhet�en m�r m�k�d�k�pes.

Eg�szben l�v� M�ray-t tal�lni m�r szinte lehetetlen, a veter�nb�rz�ken id�nk�nt felt�nik egy-egy alkatr�sz, amir�l n�ha a tulajdonosa sem tudja, hogy milyen kincset �r.

Palot�s S�ndor tal�lt ilyen kincseket. Egy veter�nos ismer�s�n�l egy eg�sz kos�rra val� alkatr�szre bukkant, amib�l m�r els� l�t�sra is majdnem kitelt egy komplett motor. Hamar r�j�tt arra, hogy ezek a darabok nem egy g�phez tartoznak, de mind ugyanannak a t�pusnak a r�szei. A motorblokk Orosh�z�n ker�lt el� valamikor, a v�z �s a tank meg Kiskunhalasr�l jutott Szegedre, abba a bizonyos kos�rba. Teh�t ezek az alkatr�szek sosem voltak egym�ssal �ssze�p�tve. Ann�l szebbnek t�nt a feladat: ezekb�l a megl�v� darabokb�l kellett �p�teni egy vadonat�j M�ray-t.

Els� feladat az alkatr�szek t�pus�nak �s �vj�rat�nak pontos meghat�roz�sa volt. Az 500 k�bcentis oldalt szelepelt JAP motorral hajtott M�ray-kat 1926-t�l '28-ig gy�rtott�k. Szerencs�re olvashat� maradt a v�zsz�m, �s a blokkon a motorsz�m is, ez alapj�n ki lehetett der�teni mindkett� gy�rt�si �v�t, ami t�rt�netesen egyezett: 1927. Ekkor m�r biztos volt, hogy az innen-onnan �sszeszedett darabokb�l egy olyan motor fog k�sz�lni, aminek az akkori katal�gus szerinti megnevez�se: M�ray-JAP 500 sv. Magyar motorker�kp�r, amibe Angli�b�l import�lt�k a blokkot, az "sv" jelz�s az oldalt szelepelt kivitelre utal.

K�t �v alatt siker�lt �sszerakni. A helyre�ll�t�s v�gs� f�zisa, a fest�s volt a legk�nnyebb, mert a korabeli f�nyk�pek szerint az �sszes M�ray teljesen fekete f�nyez�ssel k�sz�lt, csak a tankon volt n�mi arany d�sz�t�s.

A v�z a M�ray saj�t szabadalma alapj�n k�sz�lt h�romsz�gv�z, amibe a motor tehervisel� elemk�nt lett be�p�tve. A kialak�t�sa olyan, hogy k�nnyen lehessen hozz� oldalkocsit kapcsolni, az els� villa rug�zott, d�rzst�rcs�s csillap�t�t is kapott, ami abban az id�ben m�g nem volt term�szetes.

A M�ray motorokra jellemz� lapos tankon a bal oldali t�lt�ny�l�s a 12 literes benzintart�ly�, a ken�olajat a jobb oldaliba kell t�lteni, ahov� 3 liter folyad�k f�r be. Az 500 k�bcentis M�ray-kon az olajtart�lynak volt egy ellen�rz�ablaka is, ami ezen a motoron nincs meg, ez�rt val�sz�n�, hogy ez a tank az ugyanabban az id�ben gy�rtott M�ray-JAP 350-r�l sz�rmazik. Az eml�tett ellen�rz�ablak kiv�tel�vel egy�bk�nt teljesen megegyezik az eredetivel.

A h�romfokozat� v�lt� k�zi kapcsol�s�, a legnagyobb el�rhet� sebess�g sz�zh�sz kilom�ter �r�nk�nt. A vil�g�t�s abban az id�ben nem volt sz�riatartoz�ka a motornak, ez�rt az elektromos berendez�st mind�ssze a gy�jt�m�gnes k�pviseli, ami felt�n�en ki�ll a motorb�l. A m�gnes forg�r�sz�nek meghajt�sa a f�tengely jobb oldal�n van, egy�tt az olajszivatty�val.

A restaur�l�s kiv�l�an siker�lt, a motor legkisebb r�szlet�ben is ugyanolyan, mint ami a korabeli katal�gusban szerepel. Mivel a M�ray motorokb�l kev�s �rte meg a huszonegyedik sz�zadot, ez�rt ennek a motornak az �letre kelt�s�vel egy nagyon �rt�kes darabbal gyarapodott a veter�nparkunk.

Az Ez�sttankos Csepel

Ha nem sz�moljuk a 250-es kard�nos protot�pust, ami csak n�h�ny k�s�rleti darab legy�rt�s�ig jutott el, akkor ez a j�rm� a csepeli Weiss Manfr�d Ac�l- �s F�mm�vek Rt. motorjai k�z�tt id�rendben a harmadik.

A WM 100-as f�nyez�se miatt Ez�sttankos (vagy Nikkeltankos) n�ven ismert. A nikkelezett-festett benzintart�ly eg�szen a m�sodik vil�gh�bor�ig jellegzetes ismertet�jele maradt a kis motornak, k�s�bb a hadigazd�lkod�s alatt a benzintart�ly egysz�n� ez�st f�nyez�st kapott, �gy siker�lt megtartani a n�vad� ismertet�jelet �s sp�rolni az �rt�kes nikkellel is.

A 100 k�bcentis kismotor igen k�nny�, s�lya mind�ssze 37 kg, ami az�rt volt l�nyeges, mert ha m�g f�l kil�val nehezebb lett volna, m�r motorker�kp�rnak sz�m�t az akkori el��r�sok szerint, �gy viszont seg�dmotoros ker�kp�rk�nt lehetett �zembe helyezni.

A sebess�gv�lt� n�lk�li motort beteker�ssel lehet �letre kelteni. Els� kerek�t dobf�k lass�tja, h�tul ugyanolyan kontraf�k tal�lhat�, mint a bicikliken. Rug�z�sa a mai szemnek kiss� m�r szokatlan Pendel-rendszer�, ami k�zvetlen�l a v�z alatt az eg�sz els� vill�t mozgatja. Ez a felf�ggeszt�s m�r a legels� WM kismotoron is megjelent 1931-ben, �s az Ez�sttankoson alkalmazt�k utolj�ra. Ezut�n m�r a "lemezvill�s" Csepelek korszaka j�tt.

Az Ez�sttankost 1937-t�l eg�szen a h�bor� v�g�ig gy�rtott�k, am�g a csepeli gy�rtelep elpusztult a bomb�z�sokban. Az �vek alatt nem sokat v�ltoztattak rajta, a m�r eml�tett egyszer�bb fest�sen k�v�l ezzel egy id�ben a pr�selt alum�nium l�ncv�d�t is egyszer� f�nyezett ac�lra cser�lt�k (az alum�nium hadianyagnak sz�m�tott).

A k�pen szerepl� motor 1938-ban k�sz�lt. Restaur�l�sa �ta m�r tizenk�t �v telt el, az�ta sz�mos veter�ntal�lkoz�ra gurult el saj�t kerekein. Az eredeti �llapot�hoz k�pest mind�ssze annyi a k�l�nbs�g, hogy a benzintart�ly nikkelez�se helyett ez�st fest�ssel k�sz�lt el, mivel akkoriban nem volt a k�rny�ken akkora galvaniz�l� medence, amibe belef�rt volna az eg�sz tank.

A lehet� legeredetibb Pann�nia

Nem lehet nagyobb �r�m egy veter�n motorokat gy�jt� ember sz�m�ra, mint amikor tal�l egy igaz�n eredeti �llapotban fennmaradt j�rm�vet. �ltal�ban a legt�bb motor csak rozsd�s roncsk�nt ker�l el� valamelyik f�szer m�ly�r�l, szerencs�sebb esetben legal�bb a blokkot meghagyt�k �zemk�pes �llapotban, hogy hajtsa valamelyik h�z k�r�li g�pet. A k�s�bbi restaur�l�s sokszor azon szokott megbukni, hogy sokan nem tudj�k vissza�ll�tani az eredeti sz�nt, mert a r�gi le�r�sok err�l k�zlik a legkevesebb adatot, �s a fekete-feh�r f�nyk�pek sem sok t�mpontot ny�jtanak. Ez�rt tartja mag�t szerencs�snek Palot�s S�ndor, mert egy olyan Pann�nia birtok�ba jutott, amin az id� nem sokat rontott. Nyugodtan lehet mondani, hogy a motor ma gy�ri �llapotban van.

Ez annak k�sz�nhet�, hogy els� gazd�ja �gy vigy�zott r�, mint a szeme f�ny�re. A motor elker�lte a falusi Pann�ni�k sors�t, nem lett bel�le mindenes ig�sl�. A sp�rolt p�nzb�l vett motor szinte nem is l�tott es�t, mindig fedett helyen aludt. 1957-t�l 1996-ig, a v�gleges le�ll�t�s�ig negyvenezer kilom�tert gurult. Ekkorra m�r sokan felfigyeltek a motorra, de gazd�ja szerette volna, ha a sz�v�hez n�tt g�pnek k�s�bb is j� sora lenne, ez�rt nem volt hajland� eladni.

Palot�s S�ndornak v�g�l engedett. L�tta, hogy n�la igaz�n m�lt� k�rnyezetbe ker�l a nyugd�jba k�ld�tt motor. S�ndornak a legt�bb �j szerzem�ny�t restaur�lnia kellett, de a Pann�nia TLT-vel abszol�t semmi dolga nem volt. Mivel az elm�lt negyvenh�rom �v alatt nem volt megbontva a blokk, �gy d�nt�tt, meg�rzi ebben az �rintetlen form�j�ban, �s v�gleg le�ll�tja. A rendsz�m�t leadta �s legfeljebb egy k�t nagyobb veter�nj�rm�-tal�lkoz�n ind�tja be r�vid id�re.