MZ motorker�kp�rok

A m�sodik vil�gh�bor� ut�n a zschoppaui gy�r berendez�seit ugyan sz�tszerelt�k �s a v�llalatot az NDK-ban �llamos�tott�k, de hamarosan MZ n�ven �jra motorbicikli gy�rt�s�ba kezdtek. A n�met �jraegyes�l�st k�vet�en a beindul� szabadverseny neh�z helyzetbe hozta a gy�rat. A Motor- �s K�tkerek�gy�rra (MuZ) keresztelt v�lalat 1996-ban 74 �ves fenn�ll�s ut�n fizet�sk�ptelenn� v�lt �s beindult a cs�delj�r�s az illet�kes b�r�s�gon. Sz�ks�ges befektet�sek �s az �j piaci ig�nyeknek megfelel� term�kek gy�rt�s�hoz egy t�l lassan beindul� �zleti fellend�l�s kapcsol�dott, s ez a MuZ-ot a t�nk sz�l�re sodorta. Seg�ts�g a t�volkeletr�l �rkezett. 1996 szeptember 2-�n �tvette a MuZ ir�ny�t�s�t a mal�j Hong Leong vegyeskonszern. E vegyeskonszern d�l-kelet-�zsiai gy�raiban �vente 300.000 kisteljes�tm�ny� motort gy�rtanak. A MuZ a j�v�ben motorgy�rt�ssal, �zsi�b�l �rkez� motorok eur�pai min�s�g-ellen�rz�s�vel, valamint kutat�si- �s fejleszt�si tervekkel fog foglalkozni. A Hong Leong m�r 50 milli� m�rk�t fektetett a MuZ-ba. A c�l az, hogy t�z �v alatt a nagy hagyom�nyokkal rendelkez� gy�r �jra Eur�pa egyik els� motorgy�r�v� v�ljon.

Kronol�gia:   1907 A d�n J�rgen Skafte Rasmussen n�metorsz�gi Zscoppau-ban megalap�tja motorker�kp�r gy�r�t.   1922 Leg�rd�l az els� DKW m�rkajelz�s� motorbicikli a gy�rt�szalagr�l.   1929 A "Zschoppaui Motorgy�r J.S. Rasmussen Rt." a vil�g legnagyobb motorgy�r�v� v�lik. A termel�s el�ri az �vi 60.000 DKW-t.   1931 A Sch�rle tal�lm�ny az "inverted scavenging", a levehte� alum�nium hengerfejek pedig a jobb h�t�st teszik lehet�v�.   1932 A sz�sz motorgy�rak DKW (Zschoppau), Wanderer (Chemnitz), Audi �s Horch (Zwickau) megalap�tj�k az Auto Union Rt. A n�gy gy�rat szimboliz�l� n�gy egym�st �rint� k�r lesz az �j v�lalat embl�m�ja. A zschoppaui gy�r vil�g els� marad a k�t�tem� motorok �s a motorker�kp�rok gy�rt�s�ban.   1939 A m�sodik vil�gh�bor�ban hadieszk�z�k �s fegyverek gy�rt�s�ra "k�nyszer�l" a gy�r.   1949 Az �jonnan alakult NDK-ban tov�bb folytat�dik a zschoppaui motorgy�rt�s.   1950 IFA-DKW n�ven megjelenik az els� RT 125 t�pusjelu motorker�kp�r. Hat�konys�ga, egyszerus�ge �s hatalmas m�rete miatt ez a t�pus hamar k�zkedvelt� v�lik. Technikai r�szletek: 123 cc, 5HP, 78kg, max. seb. 75km/h. A DKW-125 a vil�g egyik legt�bbet m�solt t�pusai k�z� tartozik.   1956 Megjelenik az MZ m�rkajel (Motorradwerk Zschopau). A n�met �jraegyes�l�sig 1990-ig �vente 80.000db k�sz�l �s t�bb mint 100 orsz�gba export�lt�k. �sszesen 3.200 alkalmazottat foglalkoztattak.   1990 Leomlik a berlini fal, �s a k�t N�metorsz�g egyes�l.   1991 A kelet-n�met �llami v�lalat a "Treuhandanstalt"-hoz ker�l (n�met �PV Rt.), �s KFT-v� alakul.   1992 �sszeomlik a volt kelet-n�met piac, �s az eladott motorok sz�ma zuhan�sszer�en cs�kken.   1992 J�lius 1-j�n megalakul a MuZ (Motorrad und Zweiradwerk) 80 alkalmazottal, �s motorgy�rt�sba kezd. H�rom h�nappal k�s�bb bemutatj�k a c�g �j term�kcsal�dj�t a k�lni IFMA ki�ll�t�son. �s evvel v�gz�dik a klasszikus motorgy�rt�s Zschoppauban.   1996 Szeptember 2-�n �tvette a MuZ ir�ny�t�s�t a mal�j Hong Leong vegyeskonszern. A c�l az, hogy t�z �v alatt a nagy hagyom�nyokkal rendelkez� gy�r �jra Eur�pa egyik els� motorgy�r�v� v�ljon.   2000 "Az MZ visszat�rt" hangzik a jelmondat. Elk�sz�lt egy teljesen zschopaui fejleszt�s� �j motorker�kp�r. Melynek a - r�gi eml�kek miatt - RT 125 a neve.